A Mishil-Bidam jelenet az előbbi halála előtt…szívszorító. Szerencsétlen „eldobott gyermek”, láthatóan arra számít, hogy anyukája talán tanusít némi megbánás-félét azért, amit vele tett, de hát azt lesheti.
Annyi tanácsot azért kap, hogy ha el akar valamit érni a politikában és a szerelmi életben, jól teszi, ha sürgősen elfelejti, hogy van lelke, valamint csatlakozik a „Sötét oldal”-hoz.
Mindenesetre Mishil halála után Bidam végre-valahára elsírhatta Dokmánnak, hogy Mishil az ő anyukája volt.
Dokmán, aki maga is kitaszított gyermek volt – bár mellette ott állt egy szerető „pótmama”, Sohwa személyében – megérti, átérzi Bidam fájdalmát.
De egy percre vissza Chilsuk-hoz. Emlékszünk, ő az a jó arc, akit Mishil ráuszított Dokmánra és Sohwára „futás, kapd el!” és aki e feladatát hosszú éveken keresztül próbálta végre hajtani. A két nő, ritka találkozásaikkor a/sikított, b/megégette, c/leszúrta, d/megvakította szegény Chilsukot. Aki végül ennek ellenére – vagy épp ezek hatására – vakon beleszeretett Sohwába. (szó szerint)
Mikor a pár visszatért Gyerim-be (Sillába) Mishil azonnal lecsapott Chilsukra. Elmagyarázta neki, hogy amit érez az nem igazi szerelem, ha pedig mégis az, abban az esetben lesz szíves őt (Mishilt) most azonnal megölni. Akkor elhiszi, hogy Chilsuk szerelmes. ( erre mondaná Salamon Béla: hű,de ravasz!!!!!)
A későbbiekben Chilsuk - immár akarata ellenére – mégis csak végre hajtotta a szörnyű feladatot. Wolya nem tudta megvédeni az áldozati bárány szerepére egyébként önként jelentkezett Sohwa-t.
Meg kell mondjam, megsirattam ezt a két embert, történetük önállóan is kerek egész.
Például egy megrázó momentum: miután Chilsuk egyetlen csapással megöli élete szerelmét, Wolyát futni hagyja, mert különben „nem lett volna, aki visszavigye a holttestet”. (Ezt Mishilnek mondta.)
Később pedig, Mishil halála után, mikor megtagadja a fegyverletételi parancsot, azt mondja (az egyetlen csúnya hwarang) Seokpumnak, hogy „eddig elszalasztottam az alkalmat, hogy végre meghalhassak, de most nem fogom”. Utolsó küldetésként elindul meggyilkolni Dokmánt, de a két hős védelmező, Yushin és Bidam, végül egyesült erővel legyőzik. (megszabadítják szenvedésétől).
Ezt a kitérőt meg kellett tennem, Chilsuk és Sohwa „minidrámája” szerintem megér ennyit.
Dokmán a megkoronázása (és ezzel Nagy Seon Deok Királynő megszületése) után azt a döntést hozza, hogy a béke és megegyezés nevében életben hagyja a „Sötét oldal”-t .
Dokmán két szerelme két teljesen különböző esküt tesz királynővé koronázásakor. Esküjük hűen tükrözi jellemüket és a világhoz -Dokmánhoz – való hozzáállásukat.
A „jó házból való úrifiú” Yushin, aki megtapasztalhatta és megtanulhatta otthon, mi a hűség, a szeret, a bizalom : „Mindenemet odaadom neked, gondolkodás nélkül.”
A kitaszítottságban és szeretetlenségben felnőtt Bidam (Mishil gonosz tanácsának hatására):
„Mindenedet elveszem, gondolkodás nélkül.”
A Királynő megbízza Bidamot, hogy tartsa kontroll alatt a „Sötét oldal”-t – rossz döntés, de van alapja: tekintve, hogy Bidam Mishil fia, elvileg hallgatniuk kellene rá. (Én például értékeltem volna, ha kiparancsolja a kezükből azokat a kakastoll-legyezőket. Ehelyett ő is elkezdett egy ilyennel járkálni!!….)
Eltelt tíz év. Mindenki felnőtt, megemberesedett, a fiúknak kinőtt a szakálla-bajusza, a sminkesek-fodrászok-operatőrök és a színészek(!!!) nagyszerű munkát végeztek az „öregedést” illetően.
A Királynő kinevezi Bidam-ot a „belső elhárítás” élére. Ez azt jelenti, hogy hírszerzők és kémek lepik el a birodalom minden szegletét, Bidam és kedves, szimpatikus jóakarója Yeomjeong pedig (érdekes módszerrel: bizonyíték, tárgyalás és ítélet nélkül) random fogdossa össze/fenyegeti/kínozza meg a gyanútlan járókelőket akik a meglepetéstől bevallanak mindenféle disznóságot, amiket persze el sem követtek.
Yushin – immár generálisként – éppen hazatér a sokadik győztes hadjáratából és nem sejt semmit Bidam hatalmának ilyetén túlburjánzásából. Mint ahogy abból sem, hogy Wolya, aki rögeszmésen hajtogatja Yushinnak (immár tíz éve!!!), hogy a Gaya-i népnek egyetlen dolog oszlathatná el a Királynő illetve Silla iránti bizalmatlanságát: a Yushin-Dokmán esküvő, szóval Wolya elveszítette türelmét. Ismétlem, Yushinnak fogalma sincs arról, hogy a népéért aggódó Wolya újra szervezte a Gaya-i ellenállási mozgalmat. A „hat tojásos teknős” újra akcióba lendült.
Folyt. köv.....
kedvcsinálónak egy édi kép UTW-ról
Egyébként meg csúnya időt jósolnak a hétvégére. Azért Mindenkinek jó pihit!!!!!!!!!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése